Húsvét.hu

Húsvétvirág, vagyis a nárcisz

foto
Mivel húsvét táján kezd kihajtani, a nárciszt húsvétvirágnak vagy a feltámadás virágának is nevezik, s a keresztre feszítést ábrázoló képeken is látható. Lehet a bűn, az önzés és az önszeretet jelképe is. Bálint Gazda -egyébként nagyon informatív és hasznos honlapján, www.balintgazda.hu - többek között ezt olvashatjuk erről a nagyon „sokféle" virágról:

Ovidius Metamorfózisaiban találjuk a romantikus történetet: Narcissus, a gyönyörűséges, de bátortalan ifjú visszautasította az érte epekedő nimfa, Ekho szerelmét. A nimfa bele is pusztult viszonzatlan érzelmeibe; csontjai sziklákká váltak, és csak a hangja - a visszhang - maradt meg. Aphrodité, a szépség és a szerelem szigorú istenasszonya azzal büntette meg Narcissust, hogy amint a tiszta erdei forrás vize fölé hajolt, és a víztükörben meglátta saját képmását - beleszeretett. Képtelen és reménytelen szerelme a halálát okozta, de holtteste virággá változott. Ezt a virágot róla, nárcisznak nevezték el. Később az önimádatot, az önmaga szépségében, önerényeiben való tetszelgést nevezték el nárcizmusnak.

A nárciszt már a régi görögök is termesztették és kedvelték; nem annyira szép virágjáért, mint inkább a belőle készíthető, bódítóan illatos olajért.

A történelem során sok más nép is megkedvelte és sajátjának fogadta a nárciszt. Méltán, mert sok országban terjedt el. Csodaszép virága a havasi réteknek és legelőknek. Az angolszász népek egyik kedvenc virága, amely éppen úgy jellemzi számukra a tavaszt, akár a rózsák és az íriszek nyílása a nyár közeledtét vagy a krizantémok megjelenése az ősz idejét. William Wordsworth: Táncoló tűzliliomok (The Daffodils) című költeményének első versszaka így hangzik Szabó Lőrinc fordításában:

"Sétáltam, mint felhő, amelyet
szél hajt, céltalan, könnyedén,
s egyszer csak egy sor, egy sereg
aranyliliom tűnt elém,
a tó partján, a fák alatt
ringtak, táncoltak álmatag."

A nárcisz hagymát nevelő, keskeny, szálas tőleveleket fejlesztő, évelő növény, amelynek jelenleg 25-30 faját tartják a termesztésben. Nemesített fajtáinak a számát nyolcezerre becsülik. Angliában számtalan nárcisztársaság működik, amelyeknek a tagjai elhivatott kedvelői, termelői és lelkes nemesítői ennek a szép virágnak.

A nárciszok alakban, méretben, színben és virágzási időben meglehetősen változatosak. Színük többnyire fehér vagy különböző árnyalatú sárga. A hibridek között akadnak rózsaszínűek és pirosak is.

A nárciszokat a kertnek napos, jó táperőben levő, de nem frissen trágyázott részébe ültessük. Leggyakrabban az évelőágyakban kapnak helyet, ahol elvirágzásuk és a lombozatuk visszahúzódása után, nyáron más évelő növények díszítik a területet. A fehér és élénksárga virágok igen jól hatnak a sötétebb tónusú cserjék és különösen az örökzöld fák és bokrok előterében. Nagyobb parkokban, kertekben mostanában gyakran ültetik a divatossá váló "természetes rétekbe", amelyeknek a szénáját csak a hagymák visszahúzódása és a nárciszlevelek elszáradása után kaszálják le. (Az állandóan, rendszeresen kaszált pázsitokba nem valók, mert tavasszal virágoznak ugyan, de a leveleiket a kaszálás miatt nem tudják kifejleszteni. Az ilyen hagymák rövidesen elpusztulnak, mert a levelekben képződött szerves anyagok nem tudnak a hagymába visszaáramlani.)

A kertekben elterjedt és kedvelt sokféle nárciszfaj közül csak négyet sorolok fel:

A költő nárcisz (Narcissus poeticus) hatszirmú, fehér virág, közepén kiemelkedő kis, vöröses "bordűrrel". Illatos.

A tölcséres nárcisz (Narcissus pseudonarcissus) külső szirmai világossárgák. A belső, sötétebb sziromkör megnyúlt, csuprot alkot.

A pompás nárcisz (Narcissus incomparabilis) virágai fehérek vagy halványsárgák, mellékpártájuk tölcséres. Áprilisban virítanak, és virágaik nem illatosak.

A tazetta nárcisz (Narcissus tazetta) 40-60 cm magas, levelei szélesebbek. Virágaik többesével állnak, kisebbek, de kellemes illatúak, fehérek vagy sárgák, rövid mellékpártával. Fagyérzékenyek.

A nárciszok lombozata a virágok elhervadása után rövidesen elhal, a levelek fokozatosan elhervadnak, a bennük levő tápanyagok a hagymába húzódnak vissza. A hagymákat, amelyek mellett több-kevesebb fiókhagyma is fejlődik, 3-4 évenként fel kell szedni, mert különben elgyengülnek, elsatnyulnak, virágzóképességük csökken. A felszedésre június végén, július elején kerüljön sor, mert ezután a hagymák új gyökérzetet fejlesztenek, és ha ekkor szedjük fel őket, nehezen tarthatók el a kiültetés időpontjáig.

Az idejében felszedett hagymákat megtisztogatjuk, és a virágoztatásra alkalmas, kifejlett hagymákat különválogatjuk a kisebb, továbbnevelésre valóktól. Ezen utóbbiakat a veteményeskertben, sorba elvetjük, és még egy évig tovább neveljük, mielőtt a virágágyakba ültetnénk őket.

A hagymák tárolására hűvös, száraz helyiséget válasszunk. A raktár vagy a kamra polca nagyon alkalmas erre a célra. Ha sok hagymánk termett, akkor ezeket faládában vagy lapos műanyag dobozban, vékony rétegben kiterítve tartsuk. Néhány hagymát papírzacskóban is kielégítően eltarthatunk az ültetésig. Az egerektől óvjuk a hagymákat!

A kifejlett hagymákat szeptemberben vagy legkésőbb októberben ültetjük el, előzőleg mélyen felásott és megjavított földbe, 10 cm mélyen. Ezek a legalább hároméves hagymák rövidesen gyökereket fejlesztenek, de ősszel még nem hajtanak ki. A leghidegebb télen se igényelnek talajtakarást vagy más egyéb téli védelmet, mert e nélkül is károsodástól mentesen áttelelnek, majd kora tavasszal - a fagyok elmúltával - megkezdik életműködésüket: a hajtásaik megjelennek a talaj felszínén, és a tulipánokkal, a jácintokkal egyidejűleg örvendeztetik meg a kertészt üde színű, szép formájú virágaikkal.

Egy csoportba mindig csak egyféle nárciszt ültessünk, hiszen a természetben se fordulnak elő kevert állományban.

A nárciszhagymák kiválóan alkalmasak hajtatásra is. Erre a célra a szép, erőteljes hagymákat válogassuk ki, és novemberben ültessük cserépbe úgy, hogy a hagymák félig legyenek a földben. Nagyobb cseréptálba több hagymát is ültethetünk.

Az így elkészített edényt tartsuk mérsékelten nyirkosan, kb. 10 °C-os helyiségben. Nincs szükség sötétítésre, mert ebben az időszakban a hagymák még csak gyökereiket fejlesztik ki.

Február végén vigyük edényünket legalább 15 °C-os állandó hőmérsékletű, tehát fűtött és világos szobába, ahol a hagymák életműködése felgyorsul, és a növények egy hónap alatt kivirágzanak. Mielőtt az elvirágzott hagymákat az edényből kiszednénk, várjuk meg a levelek visszahúzódását, mert különben a hagymák elpusztulnak.

A nárciszokat nemcsak kedvelt kerti virágként ültethetjük és hajtathatjuk, hanem vágásra is termeszthetjük. Erre a célra a nagyvirágú és élénk színű fajták a legkeresettebbek.

Ilyenkor, április elején, nagy öröm az otthonunkban is egy szép csokor virág. A levágott nárciszokat laza csokorba kössük. Nagyon szépek önmagukban is, de tehetünk melléjük egy-két szál piros tulipánt vagy kék kígyóhagymát is. Zöld "kísérőnek" megteszi egy fenyőágacska vagy a magyal, puszpáng, tujabokor egy levágott, leveles ága is. Fordítson gondot a virágtartó edény kiválasztására is. A legszebb az egyszerű agyag- vagy kerámiaedény; ne a váza, hanem a virág pompázzon!

Ha a vázát éjszakára hűvös helyre állítja, akkor a virágok hosszabb ideig fognak élni.
Bookmark this website: Add this page to Mister Wong Blinklist Blogmemes del.icio.us Digg Google Furl Netscape PlugIM Reddit Slashdot Squidoo StumbleUpon Technorati Yahoo My Web Backflip BlinkBits BlogMarks BuddyMarks CiteUlike Diigo Dzone FeedMarker Feed Me Links Give a Link Gravee Hyperlinkomatic Igooi Kinja Lilisto Linkagogo Linkroll Look Later Magnolia Maple Mesfavs Netvouz Newsvine Raw Sugar Rojo Scuttle Segnalo Shadows Simpy Spurl tagtooga Tailrank Unalog Wink Wists Zurpyb