Nagytakarítás húsvét előtt

Az ünnep előtt ugyebár elengedhetetlen a nagytakarítás. Kell ez azért is, hogy kisöpörjük végre a telet, a hideget, a rosszkedvet, felfrissítsük, tavaszi ruhába öltöztessük a lakást is, legyenek hófehérek a tavaszi szélben meglebbenő függönyök, kerüljön az ablakba friss virág. Ha szerencsénk van, és szép napot fogunk ki a húsvéti nagytakarításra, szellőztessünk sokat, s ne csak a lakást, de az ágyneműket, takarókat, bútorhuzatokat, díszpárnákat is. Az ablaktisztítás elengedhetetlen, s ha nagyon környezettudatosak akarunk lenni, akkor a drága vegyszerek helyett használhatunk ecetet is, az üveg csillogni fog. Az ecetes víz a szőnyegtisztításra is kiválóan alkalmas, nem csupán eltünteti a koszt, de felfrissíti a szőnyeg színeit is. Ha többet szeretnénk tudni a vegyszermentes nagytakarítás előnyeiről és lehetőségeiről ezen oldalon bőven találunk információt.

Sok felszabadult helyet, rendezettebb környezetet, vidámabb szobaképet eredményez egy alapos rendrakás és portalanítás: rakjuk el a játékokat, dobjuk szelektív hulladékgyűjtőbe a régi újságokat, portalanítsuk a polcokat, takarítsunk a cipősszekrényben is, és pakoljuk el az előzetesen megtisztított téli cipőket, csizmákat. A pakolás a pincére, tárolóra is ráfér, tegyük a holmikat jól áttekinthető, feliratozott dobozokba, mert bár amikor rendet rakunk, még mindenre emlékezni vélünk, de rövid idő elteltével már megindul a reménytelen keresgélés. A konyha nagytakarítása maradhat az ünnepek utánra. A sok húsvéti sütés-főzés nyomot hagy majd a tűzhelyen, tűzhelyben, ezt legjobb az ünnepek utáni következő hétvégén eltüntetni, ránk fog férni a nagy evészet után egy kis sütőcsiszitolás vagy hűtőtakarítás.

Természetesen a húsvéti nagytakarításhoz is kapcsolódnak folklorisztikus szokások.  A "Magyar Néprajz IV. Anyagi kultúra" kötetében ilyenek találhatók a húsvéti nagytakarítással kapcsolatban: „Nagytakarítást évente két alkalommal, tavasszal és ősszel végeztek. Némely településen évente ötször volt nagytakarítás: húsvét, pünkösd és aratás előtt, szüret után és karácsonyra, de ott is kétszer meszelték ki a házat az asszonyok. A tavaszi, rendszerint húsvét előtti és az őszi nagytakarítás előtt végezték a ház évi karbantartását: újrajavították a megrepedezett, lemállott tapasztást, gondosan megtapasztották az épületek lábazatának rézsűs padkáját, amely az eső, hólé lefolyását biztosította és a fal alját védte az állatok kártevésétől. Meszelés előtt minden mozdítható bútort kihordtak a szobákból, a konyhából, és ebben a férfiak segítkeztek. Utána a fal alját 40-50 cm magasságig elhúzták sötétszürke, fekete, téglavörös vagy kék festékkel - hol melyik színt kedvelték. Római katolikus vallásúak lakta településeken igen gyakori, hogy a lakóházat vagy legalább az utcai homlokzatot a búcsúra is kimeszelik. Az évi kétszeri meszelés a parasztházat fertőtlenítette és a nádtető 4-5 évenkénti duggatásával, a zsúptető javításával együtt a ház élettartamát hosszabbította. A magyar falukról a tiszta, fehér falú házak képét őrzi az emlékezet. Az elhanyagolt ház arról árulkodott, hogy benne beteg, magatehetetlen öregek laknak vagy az épület gazdátlanná vált, illetve bontócsákány alá szánják..."